Bemutatkozás

 

A SZILTOP Oktatási Nonprofit Kft. (2009. január 1.-től) még SZILTOP Oktatási Közhasznú Társaság néven 1996 májusában alakult két magánszemély törzstőkéjével. A társaság alaptevékenysége a középiskolai felnőttoktatás. Kiegészítő tevékenységek: egyéb oktatás, természet- és társadalomtudományi kutatás és fejlesztés, környezetvédelem, radiometria, sztochasztikus folyamatok számítógépes analízise. A kiegészítő tevékenységek hozadékát a Nonprofit Kft. az alaptevékenységbe forgatta vissza.

A SZILTOP Oktatási Nonprofit Kft. 1996. júniusában megalakította a Budakalász Gimnáziumot, és az 1996/97-es tanévben budakalászi, illetve szentendrei részlegeiben hat osztályban összesen 275 tanulóval esti és levelező tagozatú oktatást folytatott. Ebben az időben 15 óraadó pedagógus állt a cég alkalmazásában, közülük egy akadémiai doktori, két másik kandidátusi (Ph. D.) fokozattal, négy egyetemi doktori címmel rendelkezett. Az 1997/98-as tanév áttörést hozott. Az ország területén a Budakalász Gimnázium 17 tagiskoláját alapítottuk meg, ahol 1.640 diákunkat 139 tanár tanította.

A létszám bővülése nem járt a színvonal csökkenésével. Tanárainkat az adott környék "elit" gimnáziumaiból toboroztuk. A legképzettebbeket és legjobbakat sikerült megnyernünk, mert pedagógiai céljaink vonzóak, az alkalmazott módszerek különböznek a nappali tagozatétól. Az 1998/99-es tanévre újabb iskolákat alapítottunk. Ebben az évben az ország területén 28 tagiskolánkban közel 4.000 diák tanult, akik oktatásáról 242 tanár gondoskodott. Speciális feladataink elvégzésére (KRESZ, számítástechnika stb.) mintegy 70 főt szerződtettünk.

Iskoláink esti tagozatúak. A felmerülő levelezős igények kielégítésére megszerveztük országos levelező központunkat. Az 1999/2000-es tanév az újabb fejlesztések éve lett. Az oktatandók köre az iskolák „természetes szaporulatán” kívül a büntetés-végrehajtás munkatársaival bővült. A tanév egyenlege: 7.598 diák, 450 tanár, 49 tagiskola. A 2000/2001-es tanévben a Budakalász Gimnázium újabb tagiskoláit alapítottuk meg. A rendszer szinte az egész országot behálózza: 14 megyében és Budapesten 71 gimnáziumunk működött. A tanulólétszám 10.268 fő. Különböző módon alkalmazott tanáraink létszáma: 762 fő. A gimnáziumban ennek a tanévnek a végéig 662 tanuló szerzett érettségi bizonyítványt, közülük 34-en nyertek felvételt felsőoktatási intézménybe, ami az esti és levelező oktatás gyakorlatát tekintve magas aránynak számít. A 2001/2002-es tanévben már két gimnáziumi hálózatunkban (a Budakalász és a Balassi Bálint Gimnáziumok) 101 tagiskolában összesen 12.500 diák tanult, 860 pedagógus tanított, közel 2.000 diákunk tett sikeres érettségi vizsgát. A 2002/2003-as tanévben a már meglévő két hálózat mellett megszerveztük a Zala, Somogy és Baranya megyékre kiterjedő Pannon Középiskola és Szakiskolát és a Győr-Moson-Sopron megyében működő Rába Gimnáziumot. Elindult a Cinkotai Szakközépiskola is, ahol három osztályban érettségire épülő iskolarendszerű szakképzést végzünk számítástechnikai és ügyvitelszervezési szakokon. Ebben a tanévben 13.500 diákunkat közel 1.000 pedagógus tanította, 112 tagintézményben.

Minden évben megrendezzük  "Középiskoláink Országos Értekezletét". A rendezvényekre a tagiskola-vezetőket és a diákönkormányzatot hívjuk meg, de a megyei és városi önkormányzatok és a szerződött partnerek is mindig képviseltetik magukat. Évente tanulmányi versenyeket rendezünk, melyek népszerűsége diákjaink között évről évre nagyobb. Fejlesztési terveink között kiemelt fontosságot kap egy ötödik, szakmát adó évfolyam kialakítása és a Magyarországon élő kisebbségek oktatási problémáinak felkarolása. A 2001/2002-es tanévben az OM Phare Iroda támogatásával 256 roma fiatal kezdte meg esti munkarend szerinti gimnáziumi tanulmányait a Budakalász Gimnázium 6 Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében működő tagiskolájában, és köszönhetően a kidolgozott programnak, 130 már a gimnázium tizedikes tanulója. Gimnáziumaink szerepelnek a különböző megyék oktatásfejlesztési terveiben, és a hálózat szerves része az országos felnőttoktatási koncepciónak.

A gimnáziumok és a SZILTOP Oktatási Nonprofit Kft. működését jogászok, pszichológusok, gazdasági szakemberek, programozó matematikusok, pedagógiai szaktanácsadók, logopédusok segítik.

A gimnáziumi hálózatainkban emelt óraszámban tanítjuk a történelmet és az esti tagozatú gimnáziumok közül az országban először órarendbe iktatva, csoportbontásban oktatjuk az angol és a német nyelvet. Az ország területén 5 számítógépes labort hoztunk létre, amelyek számítástechnika, illetőleg idegen nyelv oktatására alkalmasak. Célunk a nálunk végző fiatalok pályakezdésének megkönnyítése, ezért pedagógiai programunkban szerepel a jogosítvány megszerzésének elősegítése. 

A pedagógiai gondolkodás új elvei, színterei és módszerei az európai gyakorlatban

1. Új pedagógiai megközelítések és értelmezések az európai oktatás gyakorlatában


Az európai fejlődés folyamatában az oktatás az utóbbi években fokozatosan felértékelődött, s jelentősége változatlanul növekszik. Vezető tudósok egy új minősítést alkottak: az oktatást rejtett kincsnek nevezik, amelyet felszínre kell hozni, és kamatoztatni kell. Új értelmezési keretben jelenik meg az egész életen át tartó tanulás igénye és lehetősége, amelyet a gyorsan változó gazdasági viszonyok követelnek meg. A hagyományos oktatási szervezetek és formák fokozatosan oldódnak, a szabad munkavállalás szükségleteit szolgáló nyitottság egyre jobban gyakorlattá válik. A piac, a kívülről támasztott szükséglet új szabályozó erőként lépett be az oktatási rendszerbe. Az új típusú értékrendszer fontos eleme az „eladható tudás”.

A tudás megtérülő beruházásnak minősül, amelyért érdemes szellemi és anyagi áldozatot hozni. Új pedagógiai felfogás, hogy mindenki számára biztosítani kell az iskolarendszeren belül vagy kívül egy „második esélyt” az érvényesüléshez. A kialakuló új viszonyokat Európa-szerte kognitív tárgynak tekintik, ahol a szellemi tevékenység felértékelődik, az érvényesül jobban, aki többet tud, és azt tudja, ami az életszakaszban és társadalmi szituációban anyagiakra váltható. Oldódik a diplomák, bizonyítványok értelmezésére vonatkozó merev szabály is. Nem önmagában a diploma és bizonyítvány, hanem a megszerzett tudás értéke minősíti a hallgatót, tanulót. A diplomát, bizonyítványt tehát a piaci viszonyok mérik. Ezek a modern, információs társadalomban törvényszerű és szükségszerű jelenségek, s az egyén és társadalom kapcsolatában megkerülhetetlen folyamatok. Az európai fejlődés folyamatában az oktatás az utóbbi években fokozatosan felértékelődött, s jelentősége változatlanul növekszik.

2. A rugalmas, alkalmazkodó oktatás hazai jellemzői és kívánatos irányai

Kiindulópontként azt a tételt kell elfogadnunk és követnünk, hogy egy oktatási formában megszerzett bizonyítvány nem adhat egész életre szóló útlevelet. Szakítani kell azzal a korábbi felfogással is, hogy az oktatási intézmény intellektuális „daráló”, s mindenkinek mindenhol ugyanazt kell, hogy nyújtsa. A korszerűen tervezett oktatás folyamatosan kell, hogy építsen az új szükségletekre, és a hagyományos ismeretkörök mellett új szükségleteket kell szolgálnia. Ma az tekinthető modern képzésformának, ami felvállalja a számítástechnikai ismeretek tanítását, az alapvető közgazdasági, menedzseri ismeretek elsajátíttatását, bevezeti a tanulókat a természeti-környezeti ismeretek kultúrájába, és megismerteti az érdeklődőket az alapvető technikai ismeretekkel, például a gépjármű kezelésének és vezetésének alapvető követelményeivel. Ezek korunkban a mindennapos tevékenységek részeivé válnak.

Az iskolának egyre inkább olyan anyagot kell tanítania – a hagyományos értékek mellett –, ami holnap alkalmazható és „eladható ismeret”. Mindezt úgy kell tennie, hogy utat nyisson a továbbképzéshez, felkínálja a „második esélyt”, a továbblépés lehetőségét is. Egyre inkább teret hódító modul az intézmény, amely a középfokú műveltség mellett a főiskolai képzés egyes feladatait is vállalja. Mindezeknek az új igényeknek megfelelő oktatás eredményesen szolgálhatja az esélyegyenlőség megvalósulását a felnőttkorban. Az iskola új szerepe abban is megnyilvánul, hogy az eredményes oktatás érdekében új kapcsolatokat épít ki a munkahelyekkel, a foglalkoztatási közeggel, s ennek eredményeképpen a munkahely egyre inkább kiemelt oktatási helyszínné válik. Az új feladatok felvállalásának teljesítését, eredményességét kellően szolgálhatja a motiváció új értelmezése, a tanuló hatékonyabban és eredményesebben tanul, ha annak értelmét és hasznát látja. Megítélésünk szerint a budakalászi iskolai modell a felvállalt pedagógiai küldetésben érvényesíti ezeket a követelményeket, s megfelel az egyre jobban terjedő európai modellnek.

3. Az alkalmazandó és követendő módszerek az új pedagógiai felfogás érvényesítésében

A statisztikai szemléletű megítélés egyre jobban elveszíti a jelentőségét a bizonyítványok, oklevelek minősítésében. A munkáltatók egyre jobban a bizonyítványok mögött lévő tudást fogják értékelni és honorálni. A tanulás módszertani összefüggésében a tanulóktól is új magatartást kíván. Folyamatosan a szükségletek felismerésére kell nevelni tanulóinkat, s fokozatosan ki kell fejleszteni bennük az önszabályozás, a saját sorsukért való felelősség igényét. El kell sajátíttatni tanulóinkkal az új életvezetési technikát, fel kell készíteni őket a modern piaci viszonyok értelmezésére, a felhasznált lehetőségek célszerű kihasználására, hogy ne legyen kiszolgáltatott a tanuló a változó folyamatokban. Jobban ki kell használni a felnőttkorban kínálkozó előnyöket, az élettapasztalatokat a hatékonyabb tanulás érdekében. A felnőttkorban az érdekeltség és a társadalmi tapasztalat megsokszorozza a tanulói teljesítményeket. Kívánatos egy új tanári és tanulói viszony meghonosítása is, amelyben a hagyományokkal szakítva nem a kiszolgáltatottság, hanem a kölcsönös érdek és előny a motiváló erő. Egyre jobban meghatározó pedagógiai elv lesz a kölcsönös előny, s a hatékonyabb oktatás minőségi mércéje. Gimnáziumaink pedagógiai krédójában, gyakorlatában megtalálhatók azok az új lehetőségek, amelyek eredményesen szolgálhatják a nyitottságot, és kellő mértékben közelítenek a kívánatos és célszerű európai oktatási gyakorlathoz.

4. A gimnázium felvételi rendje

A gimnázium esti munkarendű. A kilencedik évfolyamba a közoktatási törvény értelmében minden, az általános iskola 8. osztályát elvégzett személy fölvehető, aki a tankötelezettségi törvénynek eleget tett. Magasabb évfolyamra akkor vehető fel, ha rendelkezik a továbbképzéshez szükséges lezárt bizonyítvánnyal. A jelentkezéssel és a beiratkozással kapcsolatos információk az egyes tagintézmények lapjain találhatók. A kétszintű érettségi bevezetésével az esti gimnázium is biztosítja az emelt szintű érettségire való felkészítést. A jelentkezéssel kapcsolatos minden további információt megtalál a tagintézmények lapjain. Amennyiben kérdése van, hívja az ott szereplő telefonszámot.

Melyik van a legközelebb?

Adja meg, melyik településen lakik, és megmutatjuk, melyik tagintézményünk található az Ön lakhelyéhez legközelebb.